sk
Mi magunk
Az avar kori és a honfoglalás kori tárgyak rótt jelei. Ismeretterjesztő sorozat, Magyarország (2022). Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Kik és hogyan vezették népünket évezredek zivataros történelmén át? Milyen szellemi és épített örökséget hagytak ránk őseink? Hogyan alakítottuk ki sajátosan magyar hagyományunkat? A Magyarságkutató Intézet a legkorszerűbb tudományos módszerekkel tárja fel eredetünket, nyelvünket, történelmünket. Az intézet legfontosabb kutatási területeit és eredményeit hivatott bemutatni a „Mi magunk” című sorozatunk. Történelem, régészet, archeogenetika, nyelvészet, nyelvtörténet, nyelvtervezés, néprajz és népzene, eszmetörténet, klasszika-filológia, … Műsorainkban feltárjuk a legérdekesebb és legfontosabb kutatási területeinket, eredményeinket, amelyekkel a magyar, a nemzeti identitást is erősítjük határainkon innen és túl. Tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom – sokunk számára ismerősek ezek a fogalmak még általános iskolából, amikor a magyarság első nyelvemlékeiről tanultunk. A legrégebbi, a tihanyi alapítólevél, amelyben I. András magyar király 1055-ben íratta össze a Balaton-parti monostor birtokát. A dokumentumot csak szórványemléknek tekintjük, a lejegyzett magyar szavak a latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. A legújabb tudományos kutatások szerint azonban ismertek olyan honfoglaláskori, sőt avarkori tárgyak is, melyek rótt jelei magyar nyelven, rovásírással íródtak, íródhattak.
Viac informáciíO programe
Az avar kori és a honfoglalás kori tárgyak rótt jelei. Ismeretterjesztő sorozat, Magyarország (2022). Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Kik és hogyan vezették népünket évezredek zivataros történelmén át? Milyen szellemi és épített örökséget hagytak ránk őseink? Hogyan alakítottuk ki sajátosan magyar hagyományunkat? A Magyarságkutató Intézet a legkorszerűbb tudományos módszerekkel tárja fel eredetünket, nyelvünket, történelmünket. Az intézet legfontosabb kutatási területeit és eredményeit hivatott bemutatni a „Mi magunk” című sorozatunk. Történelem, régészet, archeogenetika, nyelvészet, nyelvtörténet, nyelvtervezés, néprajz és népzene, eszmetörténet, klasszika-filológia, … Műsorainkban feltárjuk a legérdekesebb és legfontosabb kutatási területeinket, eredményeinket, amelyekkel a magyar, a nemzeti identitást is erősítjük határainkon innen és túl. Tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom – sokunk számára ismerősek ezek a fogalmak még általános iskolából, amikor a magyarság első nyelvemlékeiről tanultunk. A legrégebbi, a tihanyi alapítólevél, amelyben I. András magyar király 1055-ben íratta össze a Balaton-parti monostor birtokát. A dokumentumot csak szórványemléknek tekintjük, a lejegyzett magyar szavak a latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. A legújabb tudományos kutatások szerint azonban ismertek olyan honfoglaláskori, sőt avarkori tárgyak is, melyek rótt jelei magyar nyelven, rovásírással íródtak, íródhattak.